Ma 3 hónapja vagyok az USA-ban. És még élek. Csak mondom...
Szóval erre a hétvégére is elég sűrűn be voltam táblázva, pénteken elmentünk Kimmy-ékkel megnézni a Catching Fire-t. Szuper volt, imádom, 10/10! Azért voltak jelenetek, amikre kíváncsi voltam, hogyan oldják meg a vásznon, és nem egyet kihagytak. Vagy átírtak... Pl: Gale-t azért büntetik meg, mert rátámadt a főnökre... Háát... De akkor is szupi volt!!
Szombaton jött Chloe (au pair orientációról legközelebb lakó, brit), Philadelphiázni, aztán meg itt aludni. Mindent tisztára megterveztem, hogy mit nézzünk meg és hol, de aztán annyira nem volt kedve várostnézni, úgyhogy csak néhány dolgot láttunk.
Elvittem a Benjamin Franklin Institute os Science-ba, ami egy gagyibb Csodák palotájának felel meg.
Azért vicces volt. Aztán átmentünk a Love Statue-hoz, aminél mindenki fotózkodik, mi nem tettük, mert nem akarunk bekerülni az összes Philly-be látogató au pair ismerősünk sorába, akiknek mind ez a profilképük a face-n... Viszont láttunk egy leánykérést a szobor előtt... Na az poén volt... Ja, amúgy igent mondott...
Oh meg Chloe ajánlására bementünk a Max Brenner-be, ahová őt szülinapjára vitték. Olyan Willy Wonka-féle étterem lehetett. Mi csokipizzát ettünk, azt mondta az a legjobb. Igaza volt. Azóta is arra vágyok...
Aztán összefutottunk Kimmy-ékkel, akik szintén a városban voltak. Velük dumáltunk kicsit, aztán hazajöttünk. Vettünk rendes pizzát, meg mindenfélét, aztán itthon moziestet tartottunk. Nagyon imcsizem ezt a lányt, nagyon aranyos volt végig, kicsit féltem tőle, hogy a hiperangol akcentusa miatt alig fogom megérteni, de büszke vagyok magamra, 90%-ot megértettem. Sőt visszahozta az én brit akcentusomat is, amit pedig Kimmy szerint már sikerült elhagynom... Mindegy, szeretem.
Aztán vasárnap mentünk a Cluster meeting-re, Peggy a koordinátorom vett fel minket kocsival, aztán eltévedtünk és vagy 2 órát kóvályogtunk az autópályán. De közben folyamatosan beszélgettünk, úgyhogy annyira nem volt uncsi. Kérdezték, hogy én mit akarok csinálni, ha letelik az évem, mondtam, hogy hosszabbítani és Californiába menni. Peggy erre tiszta meglepődött és mondta, hogy szívesen segít, mert ő ott ismeri a koordinátorokat, és szuper ajánlólevelet is ír, hogy tuti találjak családot. Lol. Én meg már majdnem (csak majdnem!!) lemondtam róla, mivelhogy tudom, hogy mindenki oda akar menni, és baromi nehéz bekerülni... De akkor ezek szerint tényleg megtörténik... El se hiszem...
Mivel késve értünk a meetingre, lemaradtunk az almás pite-sütésről, de nincs gáz, azért ettünk a többiekéből... Igazából pont jókor értünk oda, így nem kellett megdolgoznunk érte... :D
A meetingen egyszer csak odajött hozzám egy lány, akivel még nem találkoztam, pedig már több, mint egy éve itt van, csak nem jött a meetingekre, és megkérdezte, hogy én vagyok az új lány a Diana helyett? Mivel, ő ismerte, állítólag legjobb barik voltak. Bocs. Aztán beszélgettünk róla, és kiderült, hogy én tökre elvoltam tájolva, nagyon nem volt tökéletes a helyzet itt vele, nem volt boldog itt, és félúton új családhoz akart menni, csak nem segítettek neki... Érdekes... Én meg azt hittem, hogy mennyire imádták egymást és milyen nehéz betöltenem a helyét... Na köszi... Úgyhogy megadta Diana email-jét, hogy kérdezzek nyugodtan. Meglesz az tuti...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése