Greetings from NY

Szóval ideértem. Életben vagyok... A 9 órás lepülőút voltak kétségeim, hogy valaha ideérünk-e, de sikerült... Tuti azért, mert a szerencse-fülbevalóm volt rajtam... J

Bp-ről a gép késve indult, ezért kicsit féltem, hogy lekésem a müncheni csatlakozást. Rohanva bár, de elértem. Ezen a gépen 3X is kaptunk kaját, tök furi volt. Megnéztem 3 filmet (Iron Man 3, Big Wedding, Safe Heaven), amik a legszimpibbek voltak a választékból. Nem voltak annyira rosszak, bár Diane Keatontól még mindig kiráz a hideg... De ő se nagyon lepett meg, ugyanolyan sh*tty volt, mint mindig...  Aztán lenyomtam 2 kedvenc részemet a BBt-ből és a New Girlből. Szörnyen hosszú volt az út... Aztán megérkeztünk.
A reptér dolgokat kb fél óra alatt intéztem el, a tasimat is egyből megtaláltam (direkt virító zöldet vettünk, nehogy eltévesszem...). Onnan Super Shuttle busszal mentem a hotelig, őket is gyorsan megtaláltam. Na ezután kezdtem érezni, hogy tényleg itt vagyok... A New Yorker előtt tett le, ami mellesleg gyönyörű, mivel ekkor már simán volt vagy fél tíz pm senki nem várt rám, elkértem a cuccomat a recepción, aztán felmentem. Alicia, az angol szobatársam már ott volt. Tiszta aranyos volt, folyton csak kérdezgetett, nem baj-e ha ezt meg amazt csinálja. Na ő volt az első barátom. Már elbúcsúztunk, ő vagy 6 órával előbb lelépett ma, és Ohio-ba ment, úgyhogy őt nem nagyon fogom látni... Rögtön elmentem aludni, otthon már kb hajnali 3-4 óra volt, érthető asszem h hulla voltam...  Ez nagyjából végigkísérte az egész hetet, de szerencsére a csajok nagy része európai, szóval nem én voltam az egyetlen..

The New Yorker Hotel

Másnap felkeltünk, lementünk a Tik-tok kajáldába, ami a hotel aljában volt, és reggeliztünk. Amúgy minden nap ott kaptuk a reggelit és az ebédet is. Aztán menni kellett a tanításra. Egy nagyon aranyos csaj, Kate tartotta az ilyen alap dolgok Amerikában-órákat, és egy másik, Andrea tanította a gyerek dolgokat meg az első segélyt. Néhány óránként szünetet tartottunk, és utána mindig kötelező volt más mellé ülni, úgyhogy jó sok embert megismertem ez idő alatt. Az órák érdekesek voltak, sokat tanultam és nevettem is. Kb 12kor elmentünk ebédelni, azután pedig minden nap olyan 5ig kellett maradnunk. Aztán valami új nő felajánlotta, hogy körbevisz minket New Yorkon, úgyhogy mentünk. Iszonyat meleg volt kinn ahhoz képest, hogy a Google nekem 25 fokokat ígért... Viszont mindenhol légkondi van, csak úgy dől ki az utcára a fagy... Láttuk a Central Parkot, a Times Square-t, és a Rockefeller Centert. Meg persze a new yorki metrót... Cuki.

Central Park

The Rockefeller Center

Times Square

Aztán néhányan nem jöttünk haza a többiekkel, hanem inkább visszasétáltunk a Rockefellerhez és felmentünk a ’Rock’ tetejére. A kilátás egyszerűen lélegzet elállító volt. Minden gyönyörű kivilágításban volt. Ahhhh... Folyton csak az járt a fejemben: „ Komolyan?! Én itt vagyok?!!” Hát bizony, itt. Mikor hazaértünk már 10 óra volt, ami ottnon reggel négy, ugye? Szóval, tus és ágy rögtön.

Kilátás

Damla&Bogi&Claire&Lenka

Szerdán megint reggeli-suli-ebéd-suli, aztán néhányan elmentünk az ikertornyok emlékhelyére, aztán a Wall St-re és végül a Staten Island Ferry-hez, amiben „csak” annyi volt a poén, hogy tök ingyen volt, kivitt a Staten Island-re és az úton megnézhettük a kivilágított Szabadság-szobrot. Amazing megint. Aztán séta haza. Hulla. Tus+ágy.

9/11 Memorial

Wall Street

Staten Islnad Ferry & Statue of Liberty

Csütörtök volt a leghosszabb napunk reggeltől estik elsősegély, amire, akik ismernek tudják, hatalmas szükségem volt, hiszen „csak” kb 1 hónapig tanultam a gyógymasszőr suliban, és háromszor vizsgáztam már belőle... Tök izgi volt...  Mondjuk vicces volt, mindig csináltak belőle egy kis ismerkedős játékot, amikor gyakorolnunk kellett, pl az asztaltársaddal (új minden szünet után) vagy azzal, aki ugyanabban a hónapban született, stb. Meg nagyon jó felszerelésünk volt az összes esethez. A nap végén pedig infókat kaptunk, hogy jutunk el pénteken a családhoz, mindenkinek egyenként. Sajnos voltak barik, akik már csütörtökön mentek a családhoz, köztük két francia lány, akiket nagyon imádok, de szerencsére NY-ban maradnak, úgyhogy találkozhatunk gyakran. Alicia pedig elment, hogy az igazi angol-amerikai rokonaival találkozzon, úgyhogy 3 német lánnyal mentünk egy „kisebb” sétára. Volt az vagy 2 óra, oda-vissza... Hulla. Ágy.
Pénteken felkeltem reggel, amikor Alicia elment, megölelgettük egymást meg minden. Aztán visszafeküdtem, és csak 8:30kor keltem fel. Utána reggeli két német csajszival, akik csak este mennek a családhoz, majd fel a szobámba. Összepakoltam, aztán találkoztunk Vickyvel, az egyik dél-afrikai lánnyal, mert ő is vonattal ment mint én, és megbeszéltük, hogy együtt tesszük meg azt a hatalmas távot a pályaudvarig, ami konkrétan az utca túloldalán van... A lobbyban még összefutottam Sophieval és Chloe-val, két angollal, megölelgettük egymást velük is. Chloe egyébként az egyetlen, aki Pennsylvania-ba jön, mint én. Megnézte, egy órára leszünk egymástól. Valószínűleg őt fogom a leggyakrabban látni.
Most pedig a vonaton ülök, suhanok Philly felé, egyenesen a host család karjaiba. Egyszerre vagyok izgatott és ideges. Jó lesz, ugye?