Az elmúlt két hét eléggé leányálom-szerű volt. Rendesek a gyerekek, jófej az anyuka, sőt most hétvégén voltam már cluster meetingen is, ahol tökre összebarátkoztam a lányokkal, köztük két magyarral is... Szóval minden szupercsúcs, na persze...
Drága édes hostanyám most borította rám a bilit, hogy sorry, de rájöttünk, hogy nekünk nem kell au pair. Meg elmondta, hogy nem az én hibám, meg nem is keresnek másik au pairt, csak nem is engedhetik meg maguknak, meg annyira nincs is rá szükségük. Hát köszi... ezért érdemes volt idejönnöm...
Nem a drámaiasság miatt, de valószínűleg megyek haza. Nem nagyon van kedvem azon a stresszen megint átmenni, meg az ügynökség se fog örülni, hogy te? "Már megint??" Miért kell az ilyeneknek mindig velem történni??
:(((
VálaszTörlés