Megvolt életem első cluster meetingje. Megismertem egy csomó új embert (0 magyar), versenyeztünk, nevettünk, ettünk, beszélgettünk. Semmi különös. De két dolog miatt érdemes volt felkelni: megismertem olyanokat, akiknek szarabb a helyzetük mint az enyém, de még fontosabb hogy olyanokat is, akik elmúltak 21-ek és lehet velük inni... Stay positive!
Elmentünk egy nagy parkba, összesen volt vagy 20 au pair, és a legtöbbnek a családja is megjelent. Mert hogy ez egyike volt az évi két alkalomnak, amikor a családok is meg vannak hívva. Az enyém nem jött, mert Nathannek szombaton volt a szülinapja és többnyire őt ünnepelték. Asszem hárman voltunk 'új lányok', mindenki bemutatkozott szépen rendesen, kábé négynek emlékszem a nevére, de hogy hol laknak arról már gőzöm sincs... Persze arra emlékszek, hogy ki lakik, hozzám közel, ez túl fontos infó ahhoz, hogy elfelejtsem... Találkoztam Chloéval is, aki a New York-iak közül a legközelebb van hozzám, de még így is egy órányira... :( Ma van a szülinapja, úgyhogy vittem neki muffinokat, tiszta meg volt hatva :) Nagyon édi volt... Meg lettek más barátaim is, szerencsére van 1-2 elég közel, és általában mindegyiknél lehet ottaludni. Végre elindult a társasági életem felfelé... :)
Amúgy meg most volt Nathanke szülinapja, 8 éves lett a drágám. Ezért már napok óta arra vagyok ítélve, hogy pizzát meg csokitortát egyek... What a torture...! Amire legjobban vágyott egy X-Box 360 volt, azt megkapta. Azon nyomta 3 napig, úgyhogy legalább csönd volt :) Mivel tudtam, hogy ezt úgyse tudom felülmúlni, csak csokit hoztam neki, de attól is odavoltak, hogy milyen jófej vagyok már... Nyugi, tudom... Mostanában naponta odavannak valamiért, amit csinálok. Úgy tűnik végre rájöttek, mekkorát szakítottak velem :D:D Szerénység félegészség...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése